CIKKAJANLO

Izaura baratai blogon (amit csak ajanlani tudok: http://brazil.postr.hu/) leltem ra a kitekinto.hu Brazilia - a szamban, a focin es a capoeiran tul cimu cikkekre. Az elso cikk Brazilia tortenelmet mutatja be, a masodik pedig a kulturalis sokszinusegre helyezi a hangsulyt. Erdemes vegigolvasni mindkettot, sok erdekes infoval, tortenettel szolgal. Nehany fontosabb dolgot ki is emelek:

,,Az országot geopolitikai adottságai miatt régóta potenciális nagyhatalomként tartják számon. A 2008-as gazdasági válság bár visszaesést okozott, de különösebben nem rázta meg a hatalmas és növekvő belső piaccal rendelkező, külkereskedelmét tekintve pedig kapcsolatai minél nagyobb diverzifikálására törekvő brazil gazdaságot, ami az elsők között tudta maga mögött hagyni a recessziót. A terjeszkedéshez terepet kereső brazil gazdaság Latin-Amerikán kívül Afrikában is komoly lehetőséget lát, ahol a korábbi portugál gyarmatokra alapozva próbálja növelni befolyását. Az ország emellett energiahordozókból is komoly stratégia tartalékokkal rendelkezik. (...)

Szociális téren ugyanakkor még mindig nyugtalanító problémákkal találkozhatunk. Továbbra is gondot jelent a szegény rétegek és a gazdagok közötti szakadék. A favelákat gyakran a hadseregnek, vagy a katonai rendőrségnek kell megtisztítania a kábítószer-kereskedőktől, akik sok esetben teljesen átveszik a negyedek feletti irányítást. Brazíliában él Dél-Amerika legtöbb kábítószer-fogyasztója. Az őslakos indián törzsek, és a nekik otthont adó esőerdők védelme szintén napirenden lévő kérdés." 

,,A brazilok országukat „faji demokráciaként” azonosítják, ahol nem ismerik a faji diszkriminációt, a rasszizmust – legalábbis a külvilág felé ezt kommunikálják. Azonban ez a mindennapi életben nem feltétlenül alakul így, az bizonyos, hogy nem jelenik meg olyan explicit módon, mint egyes nyugati társadalmakban, de éppen ezért nehezebb is feloldani azt. Nem egyszerűen arról van szó, hogy valaki „fekete vagy fehér”, ugyanis Brazíliában a „faji” megkülönböztetés sosem bőrszín alapján történt, a társadalmi „kategorizálást” sok más egyéb tényező befolyásolja, mint például, hogy az ország melyik régiójából származik, mennyire tanult, hogyan öltözködik. A dél-amerikai országban olyan strukturált osztálytársadalom van, mely egyértelműen jelzi az egyes egyének társadalmi státuszát a mindennapok szintjén is."

,,Fernando Henrique Cardoso brazil ex-elnök híressé vált, 1994-ben tett kijelentése szerint „Brazília többé már nem alulfejlett ország, hanem egy igazságtalan ország.” Ez az igazságtalanság – mint láthattuk – azonban a gyarmati idők óta gyökerezik a társdalomban. A jövedelem- és vagyoneloszlás egyenlőségére vonatkozó mutató, a GINI-index a Világbank felmérése szerint 0,54 volt, ami jelentős jövedelmi egyenlőtlenségre vall, amely a mindennapokban komoly problémákat gerjeszt."

,,A brazil politikai kultúra egyik lényeges alkotóeleme az ún. „jeitos” jelensége, vagyis „hogyan hárítsuk el az olyan akadályokat mint a szabályok vagy a bürokrácia útvesztői az elérni kívánt cél érdekében?” Ez a túlzott szabályozás miatt van, Sao Pauloban például a cégalapítás 17 különböző hivatalos lépcsőből áll, melynek lebonyolítása átlagosan 152 napot vesz igénybe. És ami – ha fogalmazhatok így – a legszebb, Brazíliában külön foglalkozás van arra, ha valaki tudja, „hogyan kell a jeitozni”, ők a diszpécserek („despachantes”). A legtöbb forrás azt javasolja, hogy a brazil befektetésekben komolyan gondolkodó üzletemberek fogadjanak fel egy diszpécsert, hogy minél rövidebb időn belül nyélbe üthessék az üzleteiket. A politikai kultúra egy másik fontos eleme a legtöbb latin-amerikai állam társadalomszerveződését átszövő, ún. patrónus-kliens viszony, melynek legfőbb alapja a hűség, és nem a döntéshozatal ésszerűsége. A politikai elit általában saját személyes hálózatot épít ki, mely sok esetben a korrupció melegágyává válik. Nem ritka a nepotizmus sem, a brazilok bevett szokása, hogy rokonaikat, ismerőseiket juttatják pozícióba saját érdekeltségeiken belül."