CHURRASCO

Hetvegen megint São Pauloban voltunk, Joanna szulinapjat unnepeltuk. Szombaton egy barba mentunk (Cervejaria Patriarca), tetszett a hely, foleg, mert olyan aranyosan lepukkantnak tunt. Aztan meglattam az arakat, hat nem eppen egy aranyosan lepukkant barhoz szabott arak voltak, na! :D Jo brazil szokas szerint a sort uvegben hozzak ki, egyszerre tobbet is, amit egy jeggel teli tartoban tarolnak, hogy jo hideg maradjon, es a pincer folyamatosan tolti tele a vendegek poharait. Persze igy jo sok sor fogy, foleg, hogy tenyleg folyamatosan figyeltek arra, hogy minden pohar tele legyen. 

Masnap (ami az elozoek fenyeben nem indult konnyen :D) mar delelott kimentunk Porta do Solra, a videki hazba, itt tartotta Joanna a partit. Churrasco volt, ami a barbecue brazil megfeleloje. Ez egy nagyon klassz dolog, az en szemszogembol a kovetkezokepp zajlik: 11-tol 5-ig egyfeszt a medenceben doglesz, a jobbnal jobb caipirinhakat hordja a pincercsaj, aki nagyon jofej volt egyebkent. Mikor mar a husokat is elkezdtek sutni, abbol is mindig hoztak kostolokat, igy a kisujjunkat se kellett mozditani. :D Volt egy par ember, akit mar ismertem es eddig is birtam, eljott peldaul Massimo es Tati is, voltak ujak, akikkel osszebaratkoztam, es volt a szokasos lanycsoport, akik egy nagy kupacban ultek tavolabb tolunk, es bar veluk talalkoztam legtobbszor eddig, meg mindig nem igazan szimpatizalok a nyavogos elkenyeztetett São Paulo-i picsakkal... Hat ez van, vannak sokkal normalisabb baratai is Joannanak szerencsere. :) A bulirol aztan le kellett lepnunk elobb, mert indult vissza a repulonk Rioba, de meg egy kepet gyorsan csinaltam.

Porta do Sol meg mindig nagy kedvencem, mar irtam egy regebbi bejegyzesben is rola. Most is beigazolodott a legenda, hogy itt mindig sut a nap: mikor elindultunk, egesz uton esett az eso, odaertunk, vegig verofenyes napsutes, hazafele szakado eso, es szivarvany. :)