Beilleszkedes |
Egy uj orszagba, kulturaba valo beilleszkedes hosszu folyamat. Biztos, hogy mindenkinel valtozo, hogy mennyire hosszu, mindenesetre en azt mondanam, hogy also hangon egy ev. Es ezt a folyamatot bizonyos allomasok alkotjak, amiket, mint valami szamitogepes jatek szintjeit, meg kell ugranunk. Ezek kis dolgok, amelyek fontossaga valojaban csak akkor tunik fel, amikor kiszakadunk a jol megszokott kis kozegunkbol, es ott talaljuk magunkat a nagy budos semmi kellos kozepen. Fontossagi sorrendet figyelmen kivul hagyva nalam ezek az allomasok a kovetkezok:
-vannak helyi (nem csak kulfoldi) barataid
-helyismeret: ha el kell jutnod A-bol B-be, es taxit fogni nem er, viszonylag nagy biztonsaggal megoldod a dolgot
-van haziorvosod (persze az nem gond, ha meg nem voltal beteg, de ha lerobbannal, tudod, hova fordulj)
-van nogyogyaszod (a fiuk kitalalhatnak valami mast ehelyett :D)
-van kozmetikusod, fodraszod (na mondjuk a fodraszhoz jarast sosem vittem tulzasba, mert felek toluk, mint a tuztol)
-ha nem is olyan mertekben, mint otthon, de a kultura is resze az eletednek (voltal mar szinhazban, muzeumban, kiallitason, olvasol barmit helyi koltok, irok tollabol, stb)
-vannak kedvenc helyeid (ez lehet egy park, kocsma, kavezo, barmi)
-valami helyi kozosseg tagja vagy (ez is lehet barmilyen temaju, vallasi, kulturalis, sport, stb)
-kepben vagy az adott orszag gazdasagaval, politikajaval kapcsolatban (nem kell feltetlen tudni, ki a Tul Sokan Dolgoznak Itt A Te Adodbol Miniszterium feje, de tudod, hogy kb mi zajlik az orszagban)
Azt hiszem, ezek mindegyike elkepzelhetetlen a helyi nyelv ismerete nelkul. Ez volt a vizvalaszto nalam is. Amikor mar tuljutottam az oi tudo bem es tarsai cimu fejezeteken, es ertelmesebb dolgokrol is ugy-ahogy el tudtam mondani a velemenyem, valahogy kinyilt a vilag. Fel mertem venni a telefont es dokihoz idopontot kerni, tobbet beszelgettem random emberekkel az utcan, amitol egyszeriben ugy ereztem, mintha tenyleg idetartoznek. A kollegaim mar nem ugy neznek ram, mint a fura lanyra, akivel nem tudnak kommunikalni, az ugyintezes mar nem okoz gondot, siman elkavircolgatok a hivatalokban, es megertenek! Vegre-vegre megertenek, es en is megertem oket! Ez nagyon jo. :)
Azt hiszem, ezek mindegyike elkepzelhetetlen a helyi nyelv ismerete nelkul. Ez volt a vizvalaszto nalam is. Amikor mar tuljutottam az oi tudo bem es tarsai cimu fejezeteken, es ertelmesebb dolgokrol is ugy-ahogy el tudtam mondani a velemenyem, valahogy kinyilt a vilag. Fel mertem venni a telefont es dokihoz idopontot kerni, tobbet beszelgettem random emberekkel az utcan, amitol egyszeriben ugy ereztem, mintha tenyleg idetartoznek. A kollegaim mar nem ugy neznek ram, mint a fura lanyra, akivel nem tudnak kommunikalni, az ugyintezes mar nem okoz gondot, siman elkavircolgatok a hivatalokban, es megertenek! Vegre-vegre megertenek, es en is megertem oket! Ez nagyon jo. :)