SANTIAGO DE CHILE

Vannak olyan helyek, amik nem csak siman tetszenek (abbol nagyon sok van), hanem valami tenyleg megfog bennuk, magaval ragad, ugy erzem, hogy voltam mar itt, hogy ismerem a varost. Aztan elkezdek azon morfondirozni, hogy milyen lehet itt elni, es hogy en hogy keveredhetnek ide valamilyen uton-modon. Keves ilyen elmenyem volt eddig, talan Kolozsvaron es Lisszabonon kivul nem is volt tobb, egeszen addig, amig meg nem lattam Santiagot.

Santiago a tokeletes egyvelege egy europai es egy latin-amerikai varosnak. Europai benyolmast kelt, mert rendezett, tiszta, a brazil varosokhoz kepest mindenkepp. Sok szep parkja van, amit hasznal is a nep. Rioval ez a baj, nincs igazan elheto park a Jardim Botanicot es a Parque Laget leszamitva, az elobbi fizetos, utobbi pedig eleg hamar bezar. Meg mindketto hatalmas, ennel kisebb park is megtenne. Aztan ott van az Aterro. Vegig az obol menten, szep park nagyon, de nem hasznaljak a lakosok, mert a vasarnapi tumultust leszamitva kihalt, sok a csoves meg a zombi, es ezert kicsit para. Nem nagyon, de az, hogy ott heveresszenek fiatal parok, vagy piknikezzenek csaladok, az szinte elkepzelhetetlen. Santiagoban viszont ez megy. Elso nap, mikor megerkeztem, elindultam egy kis felfedezo korutra a kornyeken. A Providencia negyedben szalltam meg, ami egy jo kornyek meg Santiagon belul is. 20 meterre a hoteltol van egy csatorna, es a csatorna menten egy park-szeruseg. Messzirol lattam, hogy fekszenek a fuben emberek, es egybol jott a rossz erzes, hogy ne menj kozelebb, mert ezek tuti csovesek vagy crackes zombik. Aztan megis kozelebb mentem, es lattam, hogy dehogy, ezek szimplan fiatal szerelmesek, meg csaladok gyerekekkel, meg gimisek/egyetemistak, akik elvezik a delutani napsutest. Ez Rioban annyira nem megszokott, hogy mar el is felejtettem, hogy egyeblent otthon, meg a vilag fejlettebb reszein ez teljesen normalis. 

Santiago ugyanakkor teljesen latin-amerikai is, mert uj varos, nehany szebb, klasszikusnak szamito epulettel, sok modern toronyhazzal, es fokent tipikus, nem tul szep, 50-es - 60-as evekben epult hazzal, amivel Rio is tele van, es nem sokkal szebbek, mint a mi paneljeink (ha egyaltalan szebbek, ez altalaban azon mulik, hogy mennyire tartjak karban). Latin, mert latinok lakjak. Ez kinek pozitiv, kinek negativ, nekem sokkal inkabb pozitiv, meg akkor is, ha lassabb a kiszolgalas az ettermekben, kavezokban, es ez a kenyelmesseg valoszinuleg mas teruleteken is erezheto. Ugyanakkor elkepesztoen kedvesek, segitokeszek, szorakoztatoak.

A repter a brazil szinvonalhoz hasonlo, nincs annyira jol kitablazva, a stuff legtobbszor csak spanyolul beszel. Viszont nagyon keszsegesek. A repter maga viszonylag jol felszerelt, kenyelmesek a szekek. :) A taskabol semmit sem kell kipakolni az atvilagitasnal, nem foglalkoznak ilyennel, hogy folyadek, laptop, telefon. A megerkezeskor viszont figyelmeztettek, hogy ha azt ikszelted be a papiron, hogy nincs semmi (de tenyleg semmi) elelmiszer a borondodben, es megis talalnak, arra csunyan rafaraghatsz. Az egyik kollegank elfelejtette, hogy volt a borondben egy bontatlan kis uveg mez. Fel orat ott toltott, kipakoltattak az egesz csomagot, kikerdeztek, hogy megis ezt hogy gondolta. Szerencsere vegul elengedtek fizetes nelkul.

Taxi: nem igazan ertem a rendszert, elegge bemondasos alapon megy. Ossz-vissz haromszor taxiztam, mert ugyes gyerek vagyok es metroval kozlekedtem, mint a nagyok. Egyszer este keson (2-kor) fogtam taxit, mert bar kozel voltam, es nem tunik veszelyesnek a kornyek, sok a koborkutya, es toluk felek. Ekkor hasznalt a sofor taxiorat, rosszul is lettem, hogy mennyit mutat, es mondtam neki, hogy nekem csak 1500 pesom van, de azt mondta, semmi gond, az eleg lesz. Aztan a repterre is taxival mentem, elkepesztoen jo arc sofor vitt, Walter nevu oregur, akivel kitargyaltunk mindent portunholul. Kerdezte, hogy merre jartam a varosban, aztan kerdezte, hogy voltam-e mar Londonban es Parizsban. Hat mondom igen, de hogy jon ez ide? Ja neem, itt Santiagon belul. Ja, nem, akkor nem voltam. Erre kb 10 perc mulva egyszer csak megallt egy gyonyoru helyen, hogy hat itt vagyunk. Londres es Paris sarkan. :) Ki is szallt velem es csinalt egy csomo fotot. :))

Santiagonak is van Corcovadoja, csak San Cristobalnak hivjak, es Krisztus helyett Szuz Maria szobor all a csucsan. Annyira persze sem a hegy, sem a szobor nem monumentalis, mint a rioi, de szep hely, parkos, van egy szabadteri misezo hely is, meg egy templom. Kisvasut visz fel, ami az ut felenel is megall egyszer, ott van az allatkert bejarata. Sokan gyalog vagy bringaval mennek fel, nem tunik veszesnek, de ennyi idom azert nem volt, meg pl erre valo cipom sem. A latkep lenyugozo onnan fentrol, ralatni egesz Santiagora, es korben a hegyekre. Elkepeszto. Ott vagy 35 fokban, palmafakkal ovezett parkban es latod a havas ormokat. Azt hiszem, ez irja le legjobban azt a valtozatossagot, ami Chile egeszet jellemzi. 

Bellavista az evos-ivos-partizos negyed, engem Veszprem belvarosara emlekeztet, a kapualjak miatt. Egyebkent ez a kapualjak mogotti tereken berendezett ettermek-kavezok tipus nem csak Bellavistara jellemzo, hanem az egesz varosra. A kaja mindenhol nagyon jo volt. A chilei borok messze foldon hiresek, es valoban nagyon finomak. Kostoltam helyi soroket is, izlett mind. Az arszinvonal olyasmi, mint Rioban, tehat egy viszonylag draga varos Santiago. A hotelek talan kicsit olcsobbak, mint Rioban, de a kaja-pia nagyjabol ugyanannyi, vagy dragabb.   

A kozpont sokkal kaotikusabb, mint pl. Providencia negyed. A kozpontban van rengeteg irodahaz, es epp ebedido kornyeken voltam ott, amikor hompolygott a tomeg a setaloutcakon. Ahogy neztem, a business look itt is csak oltonynadrag+ing a ferfiaknak, mint Braziliaban, gondolom itt is a meleg miatt nem eroltetik rajuk a zakot meg a nyakkendot, ha nem muszaj.

Kozpont

Az emberek nagyon valtozatosan oltozkodnek, akar hivhatjuk alternativnak is. Latin-Amerika egyetlen H&M-jeben kb semmi nem tetszett, nagyon mas a divat itt, mint otthon, vagy Braziliaban. Viszont nekik jol all, meg alapbol jo, hogy vannak stilusok. A cariocak ilyen szempontbol uncsik, senki nem mer kitunni az oltozkodesevel, hajviselettel, vagy akar tetkoval-piercinggel. Itt nem ez van, ebben is inkabb Europara hasonlit. 

San Dominicos a piros metro vegallomasa, ez volt az elso utam. Ez egy muveszfalu, ahol cuki kis hazakban aruljak a portekaikat kezmuvesek, ekszerkeszitok, börösök, festok. Nem kifejezetten olcso hely, tehat ha valaki olcso szuvenirt akar venni, az ne itt keresse. Viszont nagyon szep ekszereket lehet venni, amit a Lapis lazuli nevu kobol keszitenek, amely csak Chileben es Afganisztanban fellelheto kozet. A legtobb nyelvben hasznalatos azur kek is ebbol ered.

San Dominicos

Masodik nap a Santa Lucia dombot latogattam meg. Ez valojaban egy nagy park, kulonbozo reszekkel, meg egy kilato-fele a tetejen. Innen elkezdtem setalni arra, amerre sejtettem, hogy a kozpont van, es kb. 20 perc gyaloglas utan ott is voltam a Plaza de Armas teren, ahol korbejartam a Nemzeti Muzeumot peldaul, ez eleg hasznos arra, hogy egy kicsit kepbe keruljon az ember a chilei tortenelmet illetoen. A teren talalhato a katedralis is, meg a kornyeken van meg egy csomo muzeum (a Bellas Artes teren), a nemzeti konyvtar, a La Moneda, vagyis az elnoki palota. Ahhoz kepest, hogy ez a center, annyira nem is gaz, bar azert itt vannak koldusok meg csovesek meg mindenfele szakadt figura. De azert nem egy cracolandia.

Santa Lucia

Utolso nap meg setaltam egyet a kornyeken, aztan irany a repter, majd Lima!

Folyt. kov.!